Érettségi előkészítő

Oktatóink mind, egytől-egyig kiváló, évek óta nálunk tanító kolléga, akik diákok százait készítették már fel emelt vagy közép szintű vizsgáikra. Személyük, tapasztalatuk és tudásuk által garantáljuk, hogy óráinkra örömmel fogsz járni, és vizsgáid a várakozásaidnak megfelelően sikerülnek majd.

Mi több… Garanciát vállalunk rá…*

*A Vizsgagarancia feltételeiről bővebben fent (↑↑↑) illetve a Felnőttképzési szerződésünkben találsz információt!

Oktatóink: Győrik Győző, Dr. Porrogi Pálma, Nyírő Antal, Juhász Gergely

Ha egy biológia érettségi előkészítő tanfolyam honlapját böngészed, akkor biztos, hogy vagy saját szervezeted felépítése és működése érdekel, vagy az élővilág sokfélesége fogott meg, esetleg a környezeti problémák mögött meghúzódó ökológiai összefüggésekről szeretnél minél többet megtudni. A biológia tudománya ennél azonban sokkal szerteágazóbb, és ha a biológiával foglalkozó szakmák közül tervezed kiválasztani a neked valót, számos lehetőség áll előtted.

Talán a legfelkapottabb az orvosi pálya. Kétségtelenül vonzó lehetőség, hogy valaki beteg, egészségügyi problémákkal küzdő embereken segíthessen, a vizsgálható tünetek alapján megállapíthassa a baj okát, meghatározza a megfelelő kezelési módot. Ehhez hasonló lehetőség, ha nem emberi, hanem állati pácienseket szeretnél vizsgálni – állatorvosként. A megfelelő gyógyszerek előállításával foglalkozó gyógyszerészi mesterséghez is nélkülözhetetlen a biológia ismerete.

Ne felejtsük el azonban, hogy az orvosok, az állatorvosok és a gyógyszerészek közül sokan nem (csak) gyógyászattal foglalkoznak, hanem részt vesznek azokban a kutatásokban is, amelyek a betegségek kialakulásának biológiai hátterével foglalkoznak, vagy a megfelelő terápiás lehetőségek kidolgozására irányulnak.

Érezhetően máris egy következő szakterületet, a kutatás vonalát érintjük. Kutató biológusok, biomérnökök, bioinformatikusok áldozzák életüket arra, hogy az emberiség minél többet tudjon meg az élő rendszerek (sejtek, szövetek, szervek, egyedek, populációk vagy akár a teljes bioszféra) működéséről. Értelmetlen lenne megpróbálni felsorolni a lehetséges kutatási irányokat, hiszen napjainkra annyi ágra bomlik a biológia tudománya, hogy hosszú oldalakat töltene meg egy ilyen lista. Csak néhány jelenleg prosperáló területet említsünk meg. A molekuláris biológiai kutatások az élőkben zajló anyagcsere-folyamatok molekuláris mechanizmusait vizsgálják, sokszor számítógéppel is modellezve, láthatóvá téve a végbemenő reakciókat, ezzel pontosabban megértve pl. egyes gyógyszerek határmechanizmusait vagy a betegségekhez vezető enzimhibákat. A genetikai vizsgálatok a DNS működésének, a génkifejeződésnek ill. a génszabályozás hátterét igyekeznek feltárni, ezzel olyan módszerek kidolgozásához adnak ismeretanyagokat, mint a génsebészet vagy a klónozás. (Habár napi gyakorisággal olvassuk ezeket a kifejezéseket illetve kritikájukat, tudod pontosan, hogy hogyan is lehet véghezvinni ezeket? Mi a pontos mechanizmusuk, nehézségeik? Tudtad például, hogy vannak olyan élőlények, amelyek a klónozását napi rutinnal végzik, és mégsem ütközik ez semmilyen jogi problémába? De sorolhatnánk az élettani, rendszertani vagy az állatok viselkedésével foglalkozó etológiai irányvonalakat is hosszan.

Az emberiséget és a teljes bioszférát (Lovelock megfogalmazásában Gaia-t) érintő ökológiai problémák hátterével is számos természetvédő biológus foglalkozik. Az élő szervezetek összetett kapcsolatrendszerét számítógépes modellezéssel illetve magas szintű statisztikai módszerekkel tanulmányozzák az ökológusok, ugyanakkor sokan közülük a természetes folyamatok mechanizmusait kutatják. (Hogy a korábban már említett témához kapcsolódjak, meg tudod mondani, hogy miben rejlik a genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) veszélye?)

Ha nem az elméleti, hanem a gyakorlati ismereteket igénylő szakmákhoz kanyarodunk vissza, akkor gondolnunk kell az agrárium és az erdészet álláslehetőségeire is. Hazánkban nagy hagyománya van a mezőgazdaságnak és az erdőgazdálkodásnak: több egyetemünkön folyik kertészmérnök, agrármérnök ill. erdészeti képzés. Ahhoz, hogy valaki megfelelően értse a 21. század kívánalmainak megfelelő (magas gazdasági hasznot hozó, mégis hosszú távon a fenntartható fejlődést szolgáló természet közeli) gazdálkodási módszereket, szintén elengedhetetlen a növényi életműködés és az ökológiai kapcsolatrendszer részletes ismerete.

Az érettségin azonban természetesen nem csak akkor érdemes ezt a tantárgyat választanod, ha későbbi egyetemi tanulmányaid is megkövetelik a színvonalas alapozást. Sok felsőoktatási intézményben (pl. pszichológia szakra) szükséges a természettudományos tantárgycsoportból választanod egy tárgyat. A biológia a reál tárgyak közül egy igazán élvezhető és kevés szorgalommal is lendületesen és örömmel tanulható tantárgy. Igaz, hogy a fizikai, kémiai és matematikai ismeretek egy részét is magába foglalja (ami kétségtelenül egy pozitívum azok számára, akik nem csak önmagukért szeretik az említett három tárgyat, hanem szeretnék látni kapcsolatukat az élővilággal is), mégis az emelt szintű érettségi szintjén nem szükséges bonyolult számítási feladatok megoldása, ha valaki az alapvető összefüggéseket átlátja, könnyen megbirkózik a biológiai problémafeladatokkal is.

Érettségi előkészítő tanfolyamainkon valamennyi tanárunk célja, hogy egy gondosan felépített tematika alapján vezessünk be téged a biológia minden szükséges területére. Mindig szem előtt tartjuk, hogy az Érettségi követelményrendszerhez igazodó tudást adjunk át, ne terheljünk feleslegesen olyan nehezen érthető ill. tanulható anyagrészekkel (pl. enzimindukció, részletes szignalizációs utak, rendszertani listák stb.), amikre nem lesz szükséged az érettségin, és csak az időt rabolják. Mégis valamennyien arra törekszünk, hogy érdekessé téve az órákat minden anyagrész kapcsán felvillantsuk a jelenleg „legdivatosabb” kutatási irányokat, és természetesen minden érdeklődő kérdésre válaszolunk – ha az idő engedi a tanórán, ha a munka ritmusa ezt nem engedi, akkor az órákon kívül.

Fontosnak tartjuk, hogy rávilágítsunk a tananyag összefüggéseire, megmutassuk, hogy mi köze van a biokémiának az ökológiához vagy a rendszertannak az emberi szervezet működéséhez. Reméljük, hogy kurzusaink végére sikerül ráébresztenünk Téged is arra, hogy a biológia „tanítja önmagát”, azaz ha valamennyit már tudsz a tananyagból, egyre kevesebb új dolgot kell a fejedbe gyömöszölni, mivel az újdonságok valójában csak a korábbi ismeretek egy új szemszögből történő felhasználását jelentik.

Habár legfontosabb célunk a tananyag átadása és a tárgy tanulásában rejlő öröm felfedeztetése, nem felejthetjük, hogy egy vizsgára készítünk fel téged. Ennek megfelelően minden kurzusunkon kiemelt szerepe van az érettségi írásbeli feladattípusai gyakorlásának is … függetlenül attól, hogy dolgozatnak, feladatmegoldásnak, játéknak vagy a tudás visszajelzésének nevezzük-e azt.

Reméljük, rövid összefoglalónkkal felkeltettük érdeklődésed mindannyiunk kedvenc tudományága, a biológia iránt. Engedd meg nekünk, hogy a gyakorlatban is megmutathassuk, miért is szeretjük ennyire ezt a tudományt… és nem mellesleg felkészíthessünk egy sikeres érettségire!

Oktatónk: Kis Róbert

A fizikáról elsőre mindenkinek a képletek jutnak eszébe… sokaknak másodikra is. Ha egy kicsit máshogy tekintünk a kérdésre, akkor viszont lehetne ez fordítva is. Azaz eszünkbe juthatna a fizika mindenről, vagy a fizikáról minden. Minden, ami bennünket körülvesz. Amikor kinézünk az ablakon és süt a Nap, akkor ugye a magfúzió szépségében gyönyörködünk. Ha kialakul egy szivárvány, akkor a fénytörés szépsége nyűgöz le minket, és talán fizikai tudásunk miatt eszünkbe jut, milyen szépen is nézhet ki ez egy repülőről (onnan ugye kerek lenne, nem csak egy félkör). Amikor a rutinos túrázó derült égnél inkább erdős, fedett helyet keres, akkor – ha nem is tudatosan – a világűr hideg háttérsugárzását igyekszik felváltani a fák kellemes meleg hősugárzásával.

A Nascar verseny döntött kanyarjairól mindenki tudja, hogy azért döntött, mert így gyorsabban lehet őket bevenni, na de miért? Hogyan lehet mindezt kiszámolni? És ha már itt tartunk, miért kék az ég és miért zöld a fű? Miért hosszúkás az amerikai foci labdája, miért nem kerek? Miért veszélyes a mikrohullám és miért nem a rádió? Miért alakulnak ki a dugók, miért repül a repülő? Hogy működik a radar, és hogy működik a lopakodó repülő? Hogy jut el az erőműből az ott megtermelt energia a lakásunkba és miért csap le néha a biztosíték? És egyáltalán hogy működik a rádió, a mobil, a számítógép, az autó és gyakorlatilag bármi ami a kezünk ügyébe kerül? Ezek mind-mind fizikai ismeretekkel megválaszolható kérdések, jelentős részük már a középiskola emelt szintű érettségi követelményeinek ismeretében. A tanfolyam során, azon túl, hogy elsődleges prioritás az érettségi követelmények elsajátítása, ahogy haladunk előre, folyamatosan fogjuk megválaszolni ezeket a kérdéseket.

Tanfolyamunk során mindent elkövetünk, hogy emelt szintű fizika érettségid – bármilyen irányban tanulsz is tovább – sikeres legyen. Miközben átvesszük és rendszerezzük a középiskolában tanult ismeretanyagot, igen sok, az írásbeli érettségin előforduló feladatot oldunk és beszélünk meg.

Oktatónk: Sali Zoltán

Hogy jutok el A-ból B-be? Miért változik a valutaárfolyam? Mitől melegebbek a nyarak, hidegebbek a telek? Miért él annyi ember a tengerpartok közelében? Miért vannak háborúk?

Ez csak néhány kérdés, ami eszünkbe juthat, ha a híreket nézzük, olvassuk. A válaszokat egy tantárgy tudja megadni: a FÖLDRAJZ.

A földrajz mindenhol jelen van. A hétköznapokban számtalan esetben találkozunk egy-egy ágával, melyet segítségül hívhatunk, legyen szó, tájékozódásról vagy tájokozottságról. Ez a tantárgy megmutatja helyünket a világban, segít megérteni a körülöttünk zajló folyamatokat, jelenségeket a természeti csodáktól a környezeti adottságokon át a gazdasági problémákig.

Miért jó a földrajz?

Ez a tantárgy komplex tudást ad, hiszen minden reál és néhány humán területet is magába foglal, például:

 • történelem, mely egy ország gazdasági berendezkedését határozhatja meg,

 • fizika – légköri jelenségek kialakulásában játszik szerepet,

 • biológia – ember hatása az élővilágra,

 • kémia – karsztosodás alapját adja.

A földrajz érettségivel számos szakra lehet felvételizni, könnyen tanulható, széles látókört biztosító tantárgy. A földrajz „tudósok” alapszakjuk elvégzése után szakosodhatnak tovább mesterképzés keretén belül pl. meteorológusnak, geológusnak, hidrológusnak, csillagásznak, földmérőnek, településmérnöknek…

Miért érdemes az Alapítvány emelt szintű érettségi előkészítőjét választani?

2005 óta nagy sikerrel tanulnak nálunk a diákok, a csoportok átlag 90 %-át felveszik az első választott egyetemre!

Nagy hangsúlyt kapnak a középiskolai tankönyvekben kevésbé részletezett, de az érettségin annál inkább kérdezett témakörök, feladattípusok. Az órákon minden olyan nehezebb anyagrészt részletesen átveszünk, amire a gimnáziumokban nincs idő.

A követelményrendszernek megfelelően gyakoroljuk a feladattípusokat, ezzel nagy rutin szerezhető mire jön a központi írásbeli.

Az órákon intenzív szóbeli felkészítés is zajlik

Vetítésekkel, tárgyi és egyéb szemléltető eszközökkel, saját utazási tapasztalatokkal tesszük érdekesebbé az órákat.

Az elméleti és gyakorlati tudást igyekszünk „élesben” is szemléltetni kirándulások formájában, terepi megfigyelésekkel. Az év folyamán több alkalommal tervezünk kirándulást más-más téma köré fűzve, hogy ne csak a tankönyvben lássanak a diákok ingókövet, vagy felhőfajtákat, meteorológiai állomást.

Nem utolsó szempont, hogy a kis létszámnak köszönhetően egyénileg is tudunk foglalkozni a diákokkal ha igény van rá, így semmilyen kérdés nem marad megválaszolatlanul

A tanfolyami segédanyagok a későbbi egyetemi tantárgyaknál is jól használható alapot ad, ami nagy segítség az első években a gólyáknak!

Oktatónk: Antal Dávid

Ijesztő sebességgel fejlődik körülöttünk a technika világa. Ahhoz, hogy könnyen tudjunk érvényesülni a jelenkori társadalomban, az informatika eszközeit érdemes mindig a kezünk ügyében tartani. Az internet világában ma már mindenki elbóklászik, de hogy mi hajtja ezt a gépezetet, már kevesebben értik. Sokaknak egy egyszerű vírusirtás is már varázslat. Pedig ha kicsit is mögé nézünk a monitornak, hamar rájöhetünk, hogy nem bonyolult dolgokról van szó. És ha az embert elkapja a tudásszerzés heve, akár a világot mozgató erőket is megláthatjuk.

Mindehhez persze sok területet kell megismerni, amire egy kutatóegyetem a legalkalmasabb hely. Ha érettségi után az informatika világa érdekel, itt találkozhatsz mesterséges intelligenciát kutató csoporttal, robotika laborral, érzékszerv segítő eszközöket fejlesztő projektekkel. Mindazzal, ami pár éve még csak tudományos fantasztikum volt, de ma már mégis létezik. És ez még csak a kezdet…

Oktatóink: Dr. Bánóczi Zoltán, Dókus Levente

Miért érdemes kémiát tanulnod?

Inkább az a kérdés, hogy miért ne tanulj kémiát. Lehet, hogy csak rossz emlékek kapcsolódnak ehhez a tárgyhoz (is).

A kémia folyamatosan jelen van a mindennapjainkban, minden tevékenységünkben. A kémiával számos helyen tanulhatsz tovább, és számos helyen meg is követelik felvételi tárgyként, ami triviális, hiszen a legtöbb szakma az anyaggal – beleértve az élőlényeket is – vagy az anyag átalakításával foglalkozik. Még olyan szakokon is lehet szükséged a kémiára, aminél jelenleg nem is gondolod (pl.: műszaki menedzser).Számos szakon nagyon sok hallgató szóródik ki az egyetemről a matematika, a fizika tantárgyak mellett a kémiai ismeretek hiánya miatt, mert a középiskolában még tanulta ezt a tárgyat csak „a túlélésre ment” és nem gondolta, hogy a felsőoktatásban szüksége lehet rá.

Mely szakokon fontos a kémia? A legtöbb műszaki szakon, az orvosi, fogorvosi, egészségügyi, gyógyszerészi szakokon, továbbá az agrár, kertészeti, élelmiszeripari szakokon, valamint a természettudományi karok legtöbb szakján (kémia tanár, vegyész, vegyészmérnök, biológus, biomérnök, környezettan, környezettudomány, meteorológus, geológus, geofizikus…).

A kémia segít eligazodni a téged ért rengeteg reklám és információk között. Fontos, hogy el tudd dönteni, hogy mi lehet valós információ. Ezzel sok bosszúságtól megkímélheted magad.

A kémia gyönyörű, érdekes tantárgy, hiszen a hétköznapjaink anyagairól szól. Továbbá a kémia a legegyszerűbb, leglogikusabb tudományok egyike, ha az alapokat megérted, és ha minden órán részt veszel. Erről könnyen meggyőződhetsz, ha beiratkozol hozzánk. A kémia tanulása során a lényeg, hogy ne maradjanak ki elemek a tanulás során, mert azok a későbbiekben hiányozni fognak, hiszen a kémia egymásra épülő információkból áll össze. Ha ezekre figyel az ember, akkor a kémiát játszva lehet tanulni, persze egy kis szorgalom is szükségeltetik hozzá.

A tanfolyamon először az általános kémiai alapokkal ismerkedünk meg. Az alapok elmagyarázására, megértetésére nagy hangsúlyt helyezünk. A tanfolyam további részében a szerves kémiát tekintjük át. A szerves kémiai rész során is folyamatosan oldunk meg számolási feladatokat. Ezt követően az elektrokémiával foglalkozunk, amelyre szükség lesz a szervetlen kémiához. Meg fogsz döbbeni, hogy ez a nehéznek vélt rész is milyen egyszerű.

Zárásként szervetlen kémiával foglalkozunk, melyet nagy valószínűséggel – az új rendszerben – nem tanultál a középiskolában. A szervetlen kémia tanulása során először a nemfémes elemekkel és vegyületeikkel ismerkedünk meg, majd ezt követően a fémes elemekről és vegyületeikről tanulunk. Természetesen ezen rész során is oldunk meg egyre nehezedő számolási feladatokat.

A számolásnál is fontosnak tarjuk a fokozatosság elvét. A tanfolyam elején az alapszámolásoktól kezdve jutunk el az összetettebb feladatokig. Minden résznél tárgyaljuk az adott témához tartozó környezetvédelmi problémákat is. Az írásbeli érettségihez szükséges feladat megoldási rutint tesztek, táblázatok, esettanulmányok megoldásával szerezheted meg a tanfolyam során.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk a kémia előkészítőnkön!

Oktatóink:

Emelt szinten: Gavallér Csaba

Közép szinten: Németh István

A matematika a legfontosabb tárgy a világ megismeréséhez. Galileo Galileitől ismerhetjük a következő idézetet:

“A természet nagy könyvében csak az tud olvasni, aki ismeri azt a nyelvet, amelyen e könyv írva van, és az a nyelv: a matematika.”

Persze az IT “nagy könyve” és a közgazdaság “nagy könyve” is idetartozik, valamint az összes mérnöki, műszaki terület, de rengeteg művész, író, költő, zeneszerző gondolkodását befolyásolta az a szemlélet, amit a matematika művelése közben lehet elsajátítani. Nem csak a számtalan alkalmazási terület miatt kell foglalkozni a matematikával. Ez képességfejlesztés, a képességek bizonyítása, edzés a szellemnek! Lehet, hogy valaki soha életében nem fog koordinátageometriát használni, de az élet más területén kerülhet olyan akadályok elé, ami bonyolultságát és komplexitását tekintve hasonló, amit egy így edzett agy könnyebben megold. “A matematikához nem vezet királyi út.” Nagyon fontos az érdeklődés, a kíváncsiság, de a türelem, a kitartás, és egy igazán jó tanár nélkülözhetetlen kellékek ahhoz, hogy tudásunkat olyan szintre fejlesszük, csiszoljuk, ami már komoly babérokra váltható.

Oktatónk: Szabadszállási Nagy Hajnalka

A történelem izgalmas tudomány! Szándékosan nem írom, hogy tantárgy, mivel akkor a szegény diáknak óriásira nőtt töri könyvek ugranak be, végtelen mennyiségű szöveggel és adattal. Pedig a történelem ennél jóval több! Érdekes és unalmas emberek tetteinek szövedéke, amelyben ha kíváncsiak vagyunk, meglátjuk a rendszert. Ez pedig bármily furcsa, igenis segít eligazodni a világ mindennapi történéseiben, a politika útvesztőiben és abban, hogy eldöntsük: a ránk ömlő, fullasztó információözönből mi érdemel figyelmet, és mi nem. Logikus gondolkodásra tanít, az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére, de főként az egész történelmet alakító összefüggések felismerésére, amelyek akárcsak a régmúltban, ma is mozgatják ezt a világot. Aki pedig még mélyebbre ás, az rendkívül sok élettörténettel, ősi tapasztalattal és anekdotával lehet gazdagabb.

Történelemtudásukról, évről-évre egyre többen szeretnének emelt szinten számot adni. Ennek oka – a tudományos lelkesedésen túl – az, hogy manapság igen sok egyetem és főiskola jelöli meg felvételi tantárgynak a történelmet, és nem csak a kifejezetten történettudománnyal, társadalomtudománnyal és közigazgatással foglalkozó intézmények: kérhetik a manapság igen népszerű gazdálkodást, jogot és közgazdálkodást oktató egyetemek és főiskolák is. Mindenképpen érdemes tehát ilyen irányú érdeklődés esetén is számba venni ezt a tudományt!

Akit kifejezetten a történettudományok érdekelnek, az előtt is sokszínű világ nyílik meg: a történelem mellett legtöbbször a régészet, muzeológia, levéltár szakirányok közül válogathat. És hogy mivel foglakozhat a diploma után? Egy kis ízelítő:

A történész az emberi társadalmak fejlődését, a nemzeti és egyetemes történelem összefüggéseit vizsgálja és az eredményeket publikálja – ez tehát inkább elméleti munka kutató hajlamúaknak – de mesterképzést követően megcélozható a tanári pálya is.

A régészet szakirányon végzettek alkalmasak régészeti források és lelőhelyek felkutatására és feltárására, a muzeológus pedig feldolgozza és nyilvántartja a néprajzi és régészeti tárgyakat. A levéltáros rendszerezi, kutatásra alkalmassá teszi az állandó megőrzést igénylő iratokat. A könyvtáros könyvállományokat gondoz és rendszerez, a néprajzkutató pedig a népi életmódot és kultúrákat tanulmányozza. Ám aki nem marad a pályán, az is sokféle, a munkaerőpiacon fontos képességre tehet szert a történelem tanulása során, úgymintkitartás, jó memória, kapcsolatteremtő képesség, türelem és kreativitás, vagy az emberi tevékenység kritikus értékelésének képessége.

Tanfolyamunk során mindent elkövetünk, hogy emelt szintű történelem érettségid—bármilyen irányban tanulsz is tovább—sikeres legyen. Miközben átvesszük és rendszerezzük a középiskolában tanult ismeretanyagot, igen sok, az írásbeli érettségin előforduló feladatot oldunk és beszélünk meg, és az órákon lehetőség nyílik emelt szintű próbafeleletekre is. Éves tanfolyam esetén huszonnyolc, a féléves tanfolyam alatt tizenhárom alkalomra osztva időrendi sorrendben vesszük át a történelem—az összefüggések megértése szempontjából legfontosabb—eseményeit. Az óra első fele magyarázatokkal és előadással, a második fele feladatmegoldással és próbafelelettel telik. Tapasztalataink szerint ez az órafelosztás jól bevált, és diákjaink túlnyomó része—amely dolgozni s tanulni sem szégyell—sikeres, átlagosan 80-90%-os emelt szintű történelem érettségi vizsgát tett!

A tanultak több más tudományágban is felhasználhatók, így a politikai elemzés területén, közigazgatásban, akadémiai szektorban, vagy akár a médiában is. És bár sokakat elbizonytalanít a fizetések szintje, ezt a tudományos munka lehetősége és a köztisztviselői bártábla adta biztonság ellensúlyozza. És azért az sem utolsó, ha azzal foglalkozol majd életedben, amit szeretsz!