Történetünk

Az Alapítvány és az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat megalapításának és működtetésének története szorosan összefügg. A hallgatói önkormányzatiság kereteinek kialakítása után az az 1990-es év elején megalakult a TTK HÖK.

Az érdekképviseleti rendszer forrásigénye okán, de elsősorban a mindenkori vitapartnerektől való függetlenség biztosítására már korán felmerült annak a gondolata, hogy a hallgatói információs és érdekvédelmi rendszer működtetésére független forrásokra is szüksége van. A KISZ-szel ellentétben ugyanis, ahol állami támogatások fedezték a kiadásokat a hallgatói önkormányzatoknak és az egyetemnek nem voltak ilyen financiális lehetőségei.

Mivel a kar nem rendelkezett kerettel az adminisztráció finanszírozására, ezért megoldásként egy olyan szervezet megalakításának ötlete fogalmazódott meg, amelynek szabályai és működése átlátható, non-profit alapon működik, döntéshozói pedig a mindenkori választott hallgatói képviselők. Fontos szempont volt az is, hogy működési köre a hallgatói önkormányzatiság berkein belül maradjon és a befolyt bevételeket a hallgatókra költse. Így született meg az alapítvány gondolata: a frissen megalkotott törvények lehetőségével élve 1990 november 20-án került az alapítási kérelem beadására.

Egyik első tevékenysége a felvételi előkészítők szervezése volt. Ekkoriban (az egyetemi helyekért folyó komoly verseny miatt) nagy volt az igény hasonló szolgáltatásokra, illetve az ELTE TTK nevét is sokan használták hasonló tanfolyamok szervezésére. A dékáni hivatallal kötött megegyezés révén, a tanfolyamok minőségének biztosítása és kontrollálhatósága jegyében az Alapítvány kapta meg az előkészítők szervezésének jogát.

A szervezet működésének második évétől kezdődően ösztöndíjat biztosított a kiemelkedő tanulmányi eredményekkel rendelkező hallgatóknak, illetve a HÖK tisztségviselőinek; ezekben a kérdésekben az Alapítvány az ELTE TTK dékánjának egyetértését is kikérte.

Működésének első évében már több, mint 10 alkalmazottat foglalkoztatott.

1991-ben elindult az igen nagy népszerűségnek örvendő nyári táborok szervezése is, amely minden évben, több száz diákot mozgatott meg.

Ekkor az ELTE Múzeum körúti kampuszát teljes egészében a Természettudományi Kar használta. A Hallgatói Alapítvány irodája a legendás Gólyavárban kapott helyet. A Hallgatói Irodának 1991-ben sikerült beszereznie egy fénymásolót, amelyet a diákok az irodában önköltségen használhattak. A Múzeum körúton megnyílt a hallgatói bolt is, az első hasonló egyetemi kezdeményezésként; hosszú időn keresztül egyedüliként is.

1992-ben kari jegyzetboltot, később tankönyvboltot is létrehozott a Rákóczi út 5 szám alatt az Alapítvány. Az első fénymásoló szalon a Gólyavár egyik sarkában nyitotta meg kapuit. Egy másik, nagyon népszerű szolgáltatás az első hallgatói büfé, a TarkaBirka volt; ugyancsak sokan látogatták szívesen az első ELTE-s hallgatói szórakozóhelyet, az Erdős cafét, amely egészen 2001-ig működött a Múzeum körúton.

A hatalmas lendülettel bíró kezdeményezések erős támaszt jelentettek a TTK HÖK-nek, lapjának, a Tétékás Nyúz-nak és ezen keresztül a hallgatóknak is. Az Alapítvány számos ösztöndíjat, konferencia-utat, szociális támogatást biztosított, valamint segítette a HÖK és a Kar infrastruktúrájának kialakítását, fejlesztését.

Az Alapítvány 1994 környékén alapította meg nyelviskoláját, ahol több, mint húszféle nyelv tanulására volt lehetőség. 1996-ban indult útjára az ECDL oktató- és vizsgaközpont, amely kiemelkedő sikerességgel működött.

Az Alapítvány vezetését kezdetben az ELTE TTK HÖK adta. Viszonylag hamar kiderült azonban, hogy a hatékony működés alapfeltétele a stabilitás és a megfelelő menedzseri szemlélet, így 1996-ban a Kuratóriumi elnöki tisztséget külön választották a HÖK elnöki tisztségtől.

1999-ben az Alapítvány a Természettudomány Karral együtt átköltözött az ELTE akkor újonnan épülő lágymányosi kampuszának északi épületébe. A TarkabirCafét üzemeltetési nehézségek miatt be kellett ugyan zárni, a Hallgatói Bolt azonban átköltözött az új épületbe. Végleges helyét a Gömb aula galériáján nyerte el, ahol azóta is folyamatosan működik. 2007-ben jelentős átalakításokon esett át: bővült az eladótér, ezzel együtt a forgalmazott tankönyvek száma is. Itt kapott helyet az Alapítvány Ügyfélszolgálata és az Egyetemi Jegypénztár.

A számos szervezeti átalakulás az egyetem, illetve az Alapítvány szervezetében, a költözés, a hazai oktatási piac radikális változásai, és nem utolsósorban az egyre inkább élesedő piaci verseny hatalmas veszteségeket okoztak a szervezetnek, amelynek súlyos anyagi gondjai keletkeztek. A 2000-es évek elejét a konszolidálás több éves időszaka határozta meg. Az alapítvány vezetésének végül sikerült az Alapítványt stabil helyzetbe hoznia, így immáron ismét a fejlesztések és a fejlődés újabb korszaka vehette kezdetét 2007-2008-ban, amelynek első eredményei már honlapunk lapjain is bemutatásra kerülnek.