Fizika Intézet képzései

Fizika alapszak (B.Sc.)

Képzési forma, tagozat: alapképzés (BSc), nappali tagozat

A képzési idő: 6 félév
Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 180

Az oklevélben szereplő szakképzettség: fizikus

 

 

A képzés célja: olyan szakemberek képzése, akik

  • rendelkeznek a természeti jelenségek fizikai törvényszerűségeire vonatkozó alapvető elméleti és gyakorlati ismeretekkel, és képesek fizikai törvényszerőségeken alapuló berendezések üzemeltetésére;
  • képesek tanulmányaikat a felsőfokú képzés második ciklusában, a mesterképzésben folytatni, szakmai ismereteiket egyéni vagy szervezett formában bővíteni; 
  • a megszerzett ismeretek birtokában és korszerő természettudományos szemléletmódjuk alapján képesek a kutatás és fejlesztés területén, a műszaki és gazdasági életben, valamint az államigazgatásban irányító, szervező részfeladatok ellátására.

A fizika felsőfokú oktatásának az ELTE Természettudományi Karán országosan kiemelkedő, hosszú időre visszanyúló hagyománya van. A Bologna-folyamat keretében kialakuló új képzési rendben a fizika irányú hagyományos szakok - mint az ELTE-n korábban oktatott fizikus, fizika tanár, informatikus fizikus, csillagász, geofizikus és meteorológus szakok - csak a képzés második szintjén, a mesterképzésben jelennek meg önállóan. A 2006-ban indult fizika alapszak feladata e szakok egységes alapozása oly módon, hogy a végzett hallgatók felkészültsége a képzésből kilépők számára is biztosítsa a munkaerőpiacon való érvényesülést. A szakot gondozó Fizikai Intézet arra törekszik, hogy a képzési szerkezet átalakulása során megőrizze oktatásának értékeit és sokszínűségét.

Bővebb információ a képzésről: https://fizika.elte.hu/hu/index.php?page=content&cid=1&pid=47


Fizikus Mesterképzés (M.Sc.) 

Szakképzettség megnevezése:Okleveles fizikus 

Képzési szint: MSc 

Munkarend: Nappali 

Finanszírozási forma: Államilag támogatott és költségtérítéses 

Képzési idő:4 félév 

A fizika felsőfokú oktatásának az ELTE Természettudományi Karán országosan kiemelkedő, hosszú időre visszanyúló hagyománya van. A kutató fizikusok önálló szakon történő képzése is közel 60 éves múltra tekint vissza. Az egyetem fizika professzorai közül sokan nemzetközi mércével is koruk kiemelkedő tudósai voltak, s a szakterület mai oktatói is számos, nemzetközileg elismert és jelentős kutatási eredménnyel büszkélkedhetnek.

A felsőoktatásnak a Bolognai-folyamat keretében kialakuló rendszerében a képzés három egymásra épülő szinten folyik: az alapképzés (BSc), a mesterképzés (MSc) és doktori képzés (PhD). A 2009 őszén indulófizikus mesterszak a már folyó fizika alapképzésre épülve átveszi a korábbi ötéves fizikusképzés szerepét, és - megőrizve a korábbi képzés értékeit és színvonalát - azzal egyenértékű végzettséget ad.

A fizikus mesterképzés elsődleges célja, hogy biztosítsa szakemberek utánpótlását a fizikai törvényszerűségekre épülő kutatás és fejlesztés számára az alkalmazott és az alapkutatások teljes területén. A szakra elsősorban az ELTE-n vagy más intézményben fizika alapszakot végzett hallgatókat várunk, akik a fizika kísérleti és elméleti alapjait, a hozzá tartozó matematikai ismeretekkel együtt elsajátították. Más végzettségű jelentkezőknek kreditelismerési eljárásban kell igazolniuk a képesítési követelményekben előírt előtanulmányok meglétét, hiányzó ismereteiket a mesterszakkal párhuzamosan önképzéssel vagy fizika alapszakos tárgyak felvételével pótolhatják.

A fizikus mesterszak első félévében a szakmai törzsanyag kötelező tantárgyai a részecske- és magfizikától a makroszkopikus testek leírásáig átfogó módon dolgozzák fel a modern fizika fő jelenségeit. A második félévtől a képzés elágazik. A hagyományos kutatófizikus képzésnek megfelelő ágon a hallgatók egy-egy, az ELTE Fizikai Intézetében magas színvonalon és intenzíven művelt területre specializálódnak.

A választható szakmai modulok: asztrofizika, atomok és molekulák fizikája, atommag- és nehézion-fizika, biológiai fizika, kondenzáltanyag-fizika, részecskefizika, statisztikus fizika és komplex rendszerek. A képzés átfogó jellegének megőrzésére a hallgatóknak meghatározott számú tárgyat fel kell venniük a többi modul kínálatából is. A kísérleti készségek fejlesztését kutató helyeken végzett mérési gyakorlatok biztosítják. A differenciált képzés másik két ága két, oklevélbe bekerülő szakirány: a környezetfizika, ill. a biofizika szakirány, amelyek interdiszciplináris tartalmú speciális képzéseket valósítanak meg a megjelölt irányokban. A képzést diplomamunka zárja le, amit a hallgatók országosan vagy nemzetközileg elismert kutatóműhelyekben készíthetnek el.

Végzett hallgatóink ma is sikerrel pályáznak alkotó tevékenységet igénylő állásokra a felsőoktatási intézményekben, alap-, ill. alkalmazott kutatással foglalkozó kutatóintézetekben, ipari és informatikai fejlesztő intézetekben, fizikai módszereket felhasználó határterületeken. A probléma felismerés és probléma megoldás terén szerzett képességek, valamint az alkalmazott matematikai és informatikai ismeretek jó elhelyezkedési esélyeket teremtenek a munkaerőpiac fizikától távoli területein is. Kiváló hallgatóink számára nyitva áll a továbbtanulás lehetősége az ELTE Fizika Doktori Iskolájában, továbbá más hazai vagy külföldi egyetemek doktori programjaiban.

Bővebb információ a képzésről: https://fizika.elte.hu//hu/index.php?page=ajanlat&id=30


Biofizikus Mesterképzés (M.Sc.)

Szakképzettség megnevezése:Okleveles biofizikus

Képzési szint: MSc

Munkarend: Nappali

Finanszírozási forma: Államilag támogatott és költségtérítéses

Képzési idő: 4 félév

A biofizika felsőfokú oktatása több, mint három évtizedes múltra tekint vissza az ELTE Természettudományi Karán. Ez korábban kizárólag a fizikusképzésen belüli biofizika szakirány keretében folyt. A Bologna-folyamat során létrejött képzési rendben azonban a fizikus mesterszak biofizika szakirányú képzése mellett az ELTE-n, az országban egyedülálló módon, elindul az önálló biofizikus mesterképzés is. Az új biofizikus szak az ELTE Fizikai és Biológiai Intézeteinek közös gondozása alatt áll, és magas színvonalát a két intézet kiváló oktatói, nemzetközileg elismert szaktekintélyei, valamint jól felszerelt eszközparkja biztosítja. Így a szakon végzett hallgatók versenyképes szaktudással jelenhetnek meg a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon, illetve jó eséllyel folytathatják tanulmányaikat a kapcsolódó doktori képzésekben.

A biofizikus mesterszak célja olyan szakemberek képzése, akik kellő természettudományos, magas színvonalú fizikai és biológiai alapokkal, komoly biofizikai tudással rendelkeznek, s akik ily módon alaposan értik a biológiai folyamatok mögött álló fizikai jelenségeket, illetve a vizsgálóeszközök működésének fizikai alapjait. Széleskörű természettudományos ismeretek birtokában képesek önálló kutató-fejlesztő munkára, gyakorlati jártasságuk révén pedig alkalmasak a biológiai, biotechnológiai, egészségügyi, élelmiszeripari, környezetvédelmi kutatások, eljárások és szolgáltatások modern vizsgálati berendezéseinek üzemeltetésére és fejlesztésére.

A szak interdiszciplináris jellegénél fogva a jelentkezés előfeltétele a fizika és biológia alaptudományok közül legalább az egyiknek az alapszintű ismerete. A képzés négy fő egységre tagolódik, melyek közül az alapozó ismeretek célja az, hogy a hallgatók kiegészíthessék tudásukat a másik alaptudományból is. Az így megszerzett alapismeretekre épül aztán a mindenki számára egységes szakmai törzsanyag (általános biofizika, molekuláris biofizika, szupramolekuláris biofizika, bioinformatika, biofizikai vizsgálati módszerek, biofizikai laboratórium), átfogó elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtva a biofizika alapjairól és fontosabb területeiről. A differenciált szakmai anyag a választható előadások széles skálájával biztosítja a szak rugalmasságát, lehetőséget teremtve arra, hogy a hallgatók megtalálják az érdeklődésüknek és képességeiknek leginkább megfelelő területeket, valamint megismerkedjenek az ELTE Fizikai és Biológiai Intézeteiben és az együttműködő kutatóintézetekben dolgozó vezető kutatókkal és kutatási témáikkal. Végül a diplomamunka elkészítésével a hallgatók bekapcsolódhatnak az aktív kutatómunkába, melynek során gyakorlatot szerezhetnek a tudományos kutatások végzésében és az eredmények közlésében, megismerkedhetnek a csapatmunka sajátosságaival, valamint a hazai és nemzetközi együttműködés módjaival és lehetőségeivel.

Tanulmányaik végeztével az okleveles biofizikusok sikerrel pályázhatnak alkotó tevékenységet biztosító állásokra felsőoktatási intézményekben (biofizika jellegű tárgyak oktatásában BSc és MSc szinten, valamint biofizikai kutatásokban); alap-, ill. alkalmazott kutatással foglalkozó kutatóintézetekben (a biológia és a fizika határterületeit érintő témákban); ipari fejlesztő intézetekben (pl. a biotechnológiában, műszergyártásban, fizikai nagyberendezések tervezésében és működtetésében); egészségügyben (pl. gyógyszeriparban, diagnosztikai eszközök fejlesztésében és klinikai használatában); környezetvédelemben; szakértői feladatokat ellátó intézményekben, stb. Ezen túlmenően a legkiválóbb hallgatók számára nyitva áll a továbbtanulás lehetősége az ELTE Fizika és Biológia Doktori Iskoláiban, valamint számos hazai és külföldi egyetem doktori programjaiban.

Bővebb információ a képzésről: https://fizika.elte.hu//hu/index.php?page=ajanlat&id=37


Anyagtudomány Mesterképzés (M.Sc.)

szakképzettség: okleveles anyagkutató

képzési forma: teljes idejű, nappali képzés

képzési idő: 4 félév

     Az emberiség előtt álló megoldásra váró problémák, új energiaforrások kifejlesztése, új típusú anyagok iránti sokoldalú igény, a nanovilág kihívásai, a környezetvédelem megoldandó feladatai stb. egyre inkább interdiszciplináris ismereteket igényelnek. A 21. század első felében a fizika, a kémia, a biológia ismét egymásra talál, hogy együttesen hozzák létre azokat az új technológiákat, amelyek a humán gyógyászat, a nanoelektronika, a megújuló energiaforrások, az üzemanyagcellák, a környezetvédelem, az asztro-tudományok stb. területén jelentkező kihívásokra megfelelő választ tudnak adni. Ezekre az új igényekre a természettudományos képzésnek is fel kell készülnie, és új interdiszciplináris szakok indítását kell kezdeményeznie. Ilyen jellegű képzés a bevezetendő Anyagtudomány MSc szak, melynek indítását az ELTE TTK kezdeményezi, és amely új szak a korábbi vegyész- és fizikusképzés hagyományaira épít, kiegészítve némely területen biológiai ismeretekkel.

     Az anyagtudományi szak oktatási anyagai magas színvonalú természettudományos, anyagszerkezeti, anyagismereti, és anyagvizsgálati ismeretek megszerzését teszik lehetővé. Feltárják a technológiai folyamatok mögött álló kémiai és fizikai alapjelenségeket, és azok magyarázatát nyújtják. A megszerezhető ismeretek stabil alapot adnak a különböző technológiákban alkalmazott anyagok, termékek (fémek és ötvözeteik, félvezetők, kerámiák, műanyagok és polimerek, illetve az ezekből összeállított kompozitok, új funkcionális anyagok) tulajdonságainak vizsgálatához, az anyagi tulajdonságokat meghatározó fizikai és kémiai összetételek, szerkezetek tervezett alakításához, valamint anyagtudományi kutatófejlesztő munkához.

Bővebb információ a képzésről: http://anyagtudomanymsc.elte.hu/index.php?module=lap1


Osztatlan tanárképzés

Szakképzettség megnevezése: Okleveles fizikatanár (általános iskolai), ill. Okleveles fizikatanár (középiskolai)

Képzési szint: mester (MEd)

Munkarend: nappali

Finanszírozási forma: államilag támogatott

Képzési idő: 4+1, ill. 5+1 év

Az osztatlan képzés egyforma súllyal készít fel a két tanári szaktárgy korszerű tartalommal és módszerekkel történő tanítására. A hagyományosan induló szakpárok, a matematika-fizika, kémia-fizika és az informatika-fizika mellett lehetőség van a fizika szaktárgy mellé más, akár bölcsésztudományi tanári szak választására is. Három év közös képzés után kell a hallgatóknak dönteniük a 4+1 vagy 5+1-es forma választásáról. A 4+1 éves általános iskolai tanárképzésben nagyobb hangsúlyt kap a pedagógia és a tanítás módszertan, míg az 5+1 éves középiskolai képzésben a széleskörű szaktudományi alapozás. 

Amíg a BSc-MSc kutatóképzés az általános alapozás után a fizika egy-egy szűkebb szakterületének részleteibe vezet be, és készít fel arra, hogy a fiatal diplomás azonnal bekapcsolódhasson az adott terület művelésébe, addig a tanárképzésben a széles szaktudományi alapozás, a társ-természettudományok és a határterületek megismerése, valamint az általános szemléletformálás a döntő cél. A szaktudományok mellett folyamatosan hangsúlyt kap a tanításmódszertan is. A leendő tanárok már az egyetemi évek kezdetétől élő kapcsolatban állnak az iskolai gyakorlattal, melyben fontos szerepet kapnak a demonstrációs kísérletek.

Bővebb információ a képzésről: https://fizika.elte.hu/hu/index.php?page=content&cid=1&pid=79


Fizika Doktori Képzés (Ph.D.)

A 2000-ben ideiglenesen, majd 2002-ben véglegesen akkreditált Fizika Doktori Iskola szervezetileg és működésében a jól működő Fizika Doktori Programra épült. A doktori iskola irányítását először Horváth Zalán egyetemi tanár kezdte meg, majd 2011 szeptemberétől 2012 végéig Csikor Ferenc egyetemi tanár folytatta. 2013 januárjától az iskolát Palla László egyetemi tanár vezeti. A doktori iskolában a munka három program keretein belül folytatódott:

Anyagtudomány és szilárdtestfizika program
vezetője: Lendvai János egyetemi tanár

Részecskefizika és csillagászat program
vezetője: Pócsik György egyetemi tanár (2000 - 2003)
vezetője: Csikor Ferenc egyetemi tanár (2004 -2012)
Palla László egyetemi tanár (2013-

Statisztikus fizika, biológiai fizika és kvantumrendszerek fizikája program
vezetője: Vicsek Tamás egyetemi tanár (2000 - 2007)
vezetője: Kürti Jenő egyetemi tanár (2008 –

A doktori iskola 2007-ben új programot indított Fizika tanítása címmel, amelynek vezetője Tél Tamás egyetemi tanár lett.

A Fizika Doktori Iskola 2005-től a megalakult Fizikai Intézet mellett folytatta tovább tevékenységét. A doktori iskola vezetője tanácskozási joggal rendelkező tagja lett a Fizikai Intézet Tanácsának.

A doktori iskola tevékenységégét négy MTA kutatóintézettel együttműködve végzi: ezek az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet és az MTA SZBK Enzimológiai Intézet.

Bővebb információ a képzésről: http://teo.elte.hu/phd/e107_plugins/content/content.php?content.150