Természettudományos programok

Ritmikus kémia


Előadó:  Szalai István

Időpont: csü., 2016-01-14 17:00

Helyszín:  ELTE Pázmány Péter sétány 1/A, Északi tömb, 0.83-as számú Eötvös előadó

Kísérő programok: Kvízjáték, látványos kémiai kísérletek

 

Alan Turing (1912–1954) a XX. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa volt; eredményeivel jelentősen hozzájárult a számítástechnika fejlődéséhez. Az általa kidogozott Turing-gép koncepciója alkalmas mindenfajta „gépies” problémamegoldó folyamat modellezésre. Turing, aki a második világháború során részt vett a német rejtjelkódok feltörésében, élete vége felé egy számára gyermekkora óta érdekes problémával, a biológiai alak- és mintázatképződés kérdéseivel foglalkozott. „A morfogenézis kémiai alapjai” („The Chemical Basis of Morpho¬genesis”) címmel 1952-ben megjelent cikkében publikálta a természetes minták képződésére vonatkozó elméletét. Ebben az elméletben összefonódik a matematika, a kémia és a biológia. Az előadás ezen a határterületen kalandozva igyekszik megmutatni, hogy egy kémiai rendszer miként hozhat létre ritmikus jelenségeket, azaz az egyes kémiai anyagok időbeli és/vagy térbeli szabályos tagolódását, ismétlődését. A Turing matematikai elméletének megfelelően működő rendszerekben a biológiai funkciót betöltő ritmust (periódusidő, hullámhossz) a kémiai reakciók sebessége szabja meg.

Forrás: http://www.chem.elte.hu/alkimia_ma_20160114


Atomoktól a csillagokig

Tizenegyedik évadjába lép az ELTE TTK Fizikai Intézete által szervezett, főleg középiskolásokat megcélzó, “Az atomoktól a csillagokig” című fizikai ismeretterjesztő előadássorozat.

A sorozat előadásaiban a Fizikai Intézet oktatói és kutatói, valamint az ELTE-n végzett, de más egyetemeken vagy kutatóintézetben, illetve szerte a nagyvilágban működő fizikusok és rokonszakmák művelői számolnak be közérthető stílusban, ábrákkal, fotókkal és filmekkel illusztrálva saját kutatásaikról, a hozzájuk kapcsolódó tudományos alapkérdésekről, vagy a fizika más érdekes problémáiról. Az előadásokat látványos kísérleti bemutató követi.

Következő előadás időpontja: 2016. január 21.

Előadó: Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

Címe: A csillagok fénye

Az Univerzumról, a Földön kívüli világról évezredeken át minden információt csak a látható fény formájában megjelenő elektromágneses sugárzás hozott a földi tudósoknak és egyszerű bámészkodóknak, az égi világ csodálóinak. Mára a helyzet megváltozott — szondáink közvetlenül vizsgálják a Naprendszer égitestjeit, olykor anyagmintákat is hoznak, másrészt újfajta sugárzások felfedezésével és a légkör fölé küldött távcsövek megjelenésével új ablakok nyíltak az Univerzumra. A csillagokról és távolabbi égi objektumokról érkező fény vizsgálata azonban továbbra is alapvető módszere a csillagászatnak és a rá épülő asztrofizikának. Az előadásban sorra vesszük, milyen információkat nyerhetünk a csillagok fényének elemzésével. Az égi fény milyen fizikai tulajdonságait tudja megmérni a földi észlelő? A fényt kibocsátó objektum milyen fizikai tulajdonságaira tud ebből következtetni? Milyen információt hordoz a fény iránya, intenzítása, spektruma (azaz frekvencia szerinti eloszlása), polarizációja — valamint mindezen paraméterek időbeli változása? A földi légkör fényáteresztő ablaka igen keskeny, mégis meglepően sok információt enged át, amelyek elemzésével mélyebbre beláthatunk a Világmindenség titkaiba.

Forrás: http://www.atomcsill.elte.hu/program/


Analitikusok a makromolekulák nyomában

 

Előadó: Bozi János (MTA TTK)

Időpont: csü., 2016-01-28 17:00

Helyszín: ELTE Pázmány Péter sétány 1/A, Északi tömb, 0.83-as számú Eötvös előadó

 

 

A természetes eredetű és mesterségesen előállított makromolekulák csodálatos világa tele van számtalan érdekes ténnyel és kérdéssel. A makromolekulák és belőlük felépülő rendszerek gyorsan bővülő csoportjai a szintetikus polimerek, a műanyagok és az ún. „kompozit” anyagok, amelyek egyre szélesebb körben terjedtek el az elmúlt közel 100 év során. A világon felhasznált mesterséges polimerek és polimer alapú anyagok száma és mennyisége is évről évre nő. Ma már ott vannak a mindennapi használati tárgyaink között, ugyanakkor fontos szerepet kapnak olyan tudományos és speciális ipari területeken is, mint az űrkutatás vagy a mikrochipgyártás. Sok polimer vagy műanyag hasonló tulajdonságokkal rendelkezik; számos makromolekuláris rendszer több polimer összetevőt is tartalmaz. Az előadás azokat a módszereket mutatja be, amelyekkel ezeket a makromolekulákat és összetett makromolekuláris rendszereket jellemezni és azonosítani lehet. Választ keresünk arra is, hogy milyen jelentőséggel bírhat a polimerek tulajdonságainak felderítése és azonosítása.

Forrás: http://www.chem.elte.hu/alkimia_ma_20160128


A polimerkémia eszköztára, avagy hogyan állíthatók be egy óriásmolekula tulajdonságai?

Előadó:  Szabó Ákos (MTA TTK)

Időpont:  2015-11-26 17:00

Helyszín:  ELTE Pázmány Péter sétány 1/A, Északi tömb, 0.83-as számú Eötvös előadó

Kísérő programok: Kvízjáték, látványos kémiai kísérletek

 

Mindennapi életünk során számtalan műanyag tárggyal vagyunk körülvéve, amelyek tulajdonságai széles határok között változnak, például egyesek kemények, míg mások rugalmasak vagy lágyak. Gondolkoztál már azon, hogy mi ennek a kémiai háttere? És azon, hogy mit tehet egy polimerkémikus, hogy a felhasználás szempontjából kívánatos mértékben megváltozzanak ezek a tulajdonságok? Az előadáson ezekről a kérdésekről, az óriásmolekulák kémiájában rejlő különleges lehetőségekről lesz szó.

Forrás: http://www.chem.elte.hu/alkimia_ma_20151126


Varga Máté: CRISPR: a genomszerkesztés forradalma – előnyök és kockázatok

Képtalálat a következőre: „genomszerkesztés”Idő: 2015. december 2. szerda 18.00

Hely: ELTE TTK Déli Tömb (Pázmány Péter sétány 1/C), fszt. 0-822 Mogyoródi József terem.

 

 

A baktériumok "immunrendszerét" kölcsönvevő, helyspecifikus DNS hasítást lehetővé tevő CRISPR/Cas rendszernek köszönhetően a molekuláris biológia az utóbbi évek egyik legnagyobb technológiai forradalmát éli. De mi is ez a rendszer, és hogyan használják a baktériumok a bakteriofágok elleni védekezésben? Mire tudjuk mi használni a laboratóriumban? Igaz, hogy "szép új világot" építünk vele? Melyek a potenciális felhasználás technológiai és ettől nem függetleníthető etikai veszélyei? Ezekre a kérdésekre próbálunk választ keresni az előadásban. 

Forrás: http://eloadas.elte.hu/eloadasok.html


Atomoktól a csillagokig

Tizenegyedik évadjába lép az ELTE TTK Fizikai Intézete által szervezett, főleg középiskolásokat megcélzó, “Az atomoktól a csillagokig” című fizikai ismeretterjesztő előadássorozat.

A sorozat előadásaiban a Fizikai Intézet oktatói és kutatói, valamint az ELTE-n végzett, de más egyetemeken vagy kutatóintézetben, illetve szerte a nagyvilágban működő fizikusok és rokonszakmák művelői számolnak be közérthető stílusban, ábrákkal, fotókkal és filmekkel illusztrálva saját kutatásaikról, a hozzájuk kapcsolódó tudományos alapkérdésekről, vagy a fizika más érdekes problémáiról. Az előadásokat látványos kísérleti bemutató követi.

Következő előadás időpontja: december 3.

Előadó: Kocsis Bence (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

Címe: Szupermassziv fekete lyukak az asztrofizikában

Forrás: http://www.atomcsill.elte.hu/program/


Módszertani Mesék címmel új tudományos diákköri műhely indul az Országos Tudományos Diákköri Tanács Tanulás- és Tanítás módszertani – Tudástechnológiai szekciójának keretében.

A műhely célja egy állandó tudományos fórumot biztosítani a tanárszakosok (elsősorban az osztatlan képzésben részt vevők) számára. A műhely keretén belül szakmódszertani, tantárgy-pedagógiai és szakdidaktikai előadások, elsősorban tudományos diákköri témafelvetések lesznek. A műhely nem titkolt célja az osztatlan tanárszakosok tudományos diákköri munkába való bevonása, szakra és karra való tekintet nélkül.
A műhely vezetője Szabó Csaba egyetemi tanár, az Országos Tudományos Diákköri Tanács Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szakbizottságának alelnöke.

Az előadásokra kéthetente csütörtökönként kerül sor az ELTE Lágymányosi Campus Északi Épületének 0.87. termében.

Forrás: http://ttktanar.elte.hu/modszertani-mesek/